Drónalapú polarimetriás mérések a növényházak fényszennyezésének vizsgálatára

A projektben a G-MAX cég támogató partnerként vett részt, hozzájárulva a technológiai háttér és az adatgyűjtés fejlesztéséhez.
Az eredményeket a Remote Sensing nemzetközi tudományos folyóirat közölte “Drone-Based Polarimetric Analysis of Greenhouses as Sources of Polarized Light Pollution” címmel.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói új, drónalapú mérési módszert dolgoztak ki a növényházak által kibocsátott polarizált fényszennyezés feltérképezésére. A kutatás vezetője Takács Péter, az ELTE Biológiai Fizika Tanszékének munkatársa, a tanulmány pedig a Remote Sensing nemzetközi tudományos folyóiratban jelent meg.

Háttér

A növényházak (greenhouses) nagy kiterjedésű, mesterségesen megvilágított üveg- és fóliaborítású építmények, amelyek éjszakai fénykibocsátása több formában is környezeti hatással jár. A polarizált komponens különösen fontos, mivel a fényhullámok irányított rezgése (lineáris polarizáció) számos vízi rovarfaj számára a természetes vízfelszínekről visszaverődő fényt imitálja. Ez ökológiai csapdát eredményez: a rovarok a növényházakhoz vonzódnak, ott elpusztulnak, ami populációs szinten is negatív hatással lehet az ökoszisztémára.

Módszertan

A kutatók multispektrális polarimetriás kamerát szereltek drónplatformra, amely lehetővé teszi a fényintenzitás, a polarizáció foka (DoLP) és iránya (AoP) térbeli felmérését. A repülési magasság és pályageometria optimalizálásával háromdimenziós polarizációs térképek készíthetők, amelyek megmutatják a növényházak környezetében a polarizációs mintázatok térbeli eloszlását.

A mérések során különböző napszakokban, fényviszonyok mellett, több növényház felett végeztek felvételezéseket. Az adatelemzés során polarimetrikus képfeldolgozási algoritmusokat és statikus terepi validációt is alkalmaztak, hogy a drónos és földi méréseket összevessék.

Eredmények

  • A növényházak tető- és oldalfelületei jelentős lineáris polarizációt mutattak, különösen alacsony beesési szögeknél.

  • Az üvegfelületekről visszavert fény polarizációs foka több esetben meghaladta a 60%-ot, ami elegendő ahhoz, hogy rovarokat vonzzon.

  • A drónos módszer lehetővé tette a nagy felbontású, térben pontos polarizációs adatok gyűjtését, ami eddig csak statikus terepi műszerekkel volt elérhető.

  • A kapott adatok alapján modell javasolható a növényházak polarizációs hatásának becslésére, amely a jövőben felhasználható lehet a fényszennyezés-csökkentési stratégiákban.

Jelentőség és alkalmazások

A tanulmány úttörő módon kombinálja a dróntechnológiát és polarimetriát, ezzel új perspektívát nyitva a fényszennyezés távérzékelésében. A módszer alkalmas lehet:

  • fényszennyező objektumok (növényházak, napelemparkok, városi üvegépületek) polarizációs karakterizálására,

  • rovarvédelmi és ökológiai hatásvizsgálatok támogatására,

  • környezetbarát építészeti és világítási megoldások fejlesztésére.

A kutatók szerint a rendszer továbbfejleszthető automatizált gépi tanulási elemzéssel, ami lehetővé tenné a gyors, nagy területű fényszennyezés-monitorozást.

A fenti képek az alábbi tanulmány részei:

Reflection–Polarization Characteristics of Greenhouses Studied by Drone-Polarimetry Focusing on Polarized Light Pollution of Glass Surfaces

by Péter Takács, Adalbert Tibiássy, Balázs Bernáth, Viktor Gotthard and Gábor Horváth

A teljes tanulmány az alábbi linken olvasható:

LINK

 Social media megjelenések:

Twitter: https://x.com/remotesens_mdpi
Facebook: https://www.facebook.com/RemoteSensingOA/
LinkedIn: https://www.linkedin.com/company/remote-sensing-mdpi/